A műemlék épület az ország egyik legjelentősebb barokk terének éke, díszes kapuját Justitia (igazságosság) és Prudentia (okosság) allegorikus szobrai vigyázzák.

Egykor ezen a helyen állt a koronázó bazilika, ahol többek között a koronázási ékszereket is őrizték. 1426-ban az itáliai származású Ozorai Pipó gótikus stílusban újjáépítette a koronázó bazilika délnyugati (Városháztér felőli) tornyát.

A mai Romkert helyén egykor állt háromhajós, négytornyú épület 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma volt, a középkorban 38 magyar királyt koronáztak itt.

A Mauzóleum Szent István szarkofágját őrzi.

Wathay Ferenc a város 1602. évi ostromakor a várvédők alkapitánya volt. A korabeli krónikák szerint az alkapitány néhány méterre a szobor mostani helyétől fogták el a törökök, és hurcolták börtönébe.

A város ősi történelmi magva, az első uralkodói szállás, Géza fejedelem palotájának helye a mai Székesegyház dombja. A koronázási szertartások alkalmával az ítélkezés és a lovaggá ütés itt játszódott le.

Az államalapító Szent István fekete svéd gránitlemezekkel burkolt lovasszobra Sidló Ferenc alkotása. A Szent István téren álló alkotást 1938-ban állították az első magyar király halálának 900. évfordulója alkalmábó

A kőlemezekkel burkolt talapzaton kardot tartó meztelen lovas alak az első világháborúban elesett fehérvári huszároknak állít örök emléket

Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta. A köznyelvben Országalmának nevezett „Fehérvári jog” című alkotás ennek az ősi kiváltságnak állít emléket.

Székesfehérvár belvárosában, a Fő utcán sétálva megláthatjuk a Szent István Király Múzeum, egykori rendház homlokzatán Vörösmarty Mihály emléktábláját.

Az egyemeletes, klasszicista stílusú épület háromszögű oromzatán fekete sast ábrázoló dombormű utal a nevére.

A szobor Wagner Nándor alkotása, amely a minden bajból is feltörő magyar testet ábrázolja, egyik fele élő a másik haldokló.

Városunkban emléket állítottak az 1952-es Helsinki olimpián dobogós helyezést magyar sportolóknak.

1944. szeptember 7-én álmukban lepték meg a támadók a Gyergyószentmiklós melletti Gac hegy oldalában állomásozó székesfehérvári katonákat. 2008-ban a Honvédség és Társadalom Baráti Kör kezdeményezésére emlékművet állítottak az erdélyi városban, hat évvel később, a tragédia 70. évfordulója előtt néhány nappal, 2014. szeptember 3-án, a gyergyószentmiklósi küldöttség jelenlétében pedig emlékparkot avattak Székesfehérváron.