A hódoltság talán legfülledtebb helyszíne a fehérvári török fürdő, melynek belvárosi romjai ma is sejtetik azt a pezsgő életet, melyet a törökök a keresztény gyökerekkel rendelkező városban is igyekeztek folytatni. Nőknek, férfiaknak külön egységet építettek, padlófűtéses helyiségekkel, beszélgetősarkokkal, a gazdagoknak külön fürdőkabinokkal.

A fehérváriak számára is gyakran meglepetést okoz, ha felnéznek a Jókai utcában a falra, és egy ágyút látnak benne. Ez bizony nem más volt, mint a török háremhölgyeket a szemben lakó janicsároktól védelmező üzenetértékű fegyver, éppen úgy, ahogy a szomszédos Hiemer-házon vigyorgó szoborfejek is.

Csukjuk be a szemünket s képzeljük el, hogy itt egykor egy fallal körülvett vár és a hozzá tartozó városrész állt (a mai belváros), melynek az egyik bejárata itt volt. Nevét a Palotai kapu, helyszínét pedig a tábla őrzi. Az Alba Plaza mellett, a Mátyás király körúton vizesárkot képzeljünk el, amely védte a vár lakóit, s akik felvonóhídon juthattak be.

A mai belváros a középkorban fallal körülvett, élettel teli koronázóhely volt, amely a török hódoltság alatt sokat változott. A templomokat, kápolnákat dzsámivá, minaretekké alakították, a keresztek helyére török félholdak kerültek, a köveket pedig török cipők koptatták. A park oldalában láthatóak a városfal maradványai, amely óriási körben védte a bent élőket.

A székesegyház elődje, a Szent Péter plébániatemplom a török korban Szulejmán szultán dzsámija volt. Nem véletlenül választotta ki ezt a helyszínt a legmagasabb rangú török: az épületet IV. Béla építette még ifjabb király korában. Őt magát itt koronázták, később pedig az ítélkezés és lovaggá ütés helyszíne volt.

Fehérvár legrégebbi, épen maradt középkori műemléke, amely különleges török emlékeket őriz. Nem sokkal az idegen hódítók érkezése előtt, az 1470-es években épült az egyhajós kápolna, melynek bejáratát rózsaablak díszíti. A törökök is vigyáztak rá, dzsámivá alakították. Erre emlékeztet a vörös-halványzöld török falfestményrészlet s az a feliratmaradvány, amely a Koránból származik.

Valószínűleg a magyarokat is megihlette a török fürdők világa, mely építészetileg és társadalmilag is hasonlóan izgalmas volt. Az 1905. december 31-én megnyitott szecessziós Árpád fürdő leglátványosabb része a mozaikkal kirakott török fürdő és a pezsgőfürdő.

A fehérváriak legendás várkapitánya, Wathay Ferenc emlékét Lux Elek alkotása őrzi az árnyas fák alatt, a Monostor-bástya maradványainál. Határozott, erős magyar férfi alakját láthatjuk, aki az 1602-es várostrom során török fogságba esett, majd évekig raboskodott az isztambuli Héttorony börtönben.

A város legendái és üde színfoltjai közé tartozik a rózsás ház, ahol előbb volt Rózsa utca, mint rózsás ház. Úgy tartják, Gül Baba hozta el a rózsakultuszt Magyarországra, ezt erősíti az is, hogy a rózsák atyjaként is emlegetik. A Rózsás házon a „fehérvári Gül Baba” rózsáit csodálhatjuk meg, akit kisfia egy napon arról kérdezett, hogy a Rózsa utcában miért nincsenek rózsák.

Székesfehérvár történelmének és kultúrájának lenyomatai láthatóak Ecsedi Mária képzőművész alkotásaiban, fehérvári cégéreiben is. Ezek közül egy, a Basa utcai török cégér a lámpában ülő, vízipipázó török a fehérvári török hódoltság korára és a török lámpák derengő világára emlékezteti a szemlélőt.

1601-ben a középkori királyi vár leégett. Ebben az évben ugyanis egy évre a magyarok visszafoglalták a várost a törököktől, de a harcoknak szinte az egész város áldozatul esett. A hajdani vár rajza a Szent István Király Múzeum épületének falán látható. Pompázatos királyi palota legendája tárul elénk, amely a belváros falaival együtt a XIII. században, a tatárjárás után épülhetett.