1840-ben született meg az a törvény, mely engedélyezte a zsidóságnak a magyarországi szabad királyi városokban is a letelepedést. Ezen újító eszmék jegyében 1863 tavasza és 1864 ősze között épült fel Székesfehérváron a 400 fő befogadására tervezett neológ zsinagóga, a Rákóczi út 1. szám alatt. Tervezője neve nem ismeretes, de vélhetőleg egy itáliai mester gondolta és álmodta újra a budapesti Dohány utcai imaházat Fehérvár belvárosa küszöbére. Az építőmestert Szász Ferencnek hívták, az épület ünnepélyes avatására 1864. szeptember 23-án került sor.

Az Emlékhely önmagában is annyi rejtélyt őriz, amelyek kitennének egy hosszabb túrát. A 38 királykoronázást és 15 uralkodói temetkezést megélt templom pusztulása után a sírokat szétdúlták, a feltárás során előkerült csontleleteket az Osszárium őrzi, amely minden augusztus közepén látogatható. A Mauzóleumban első királyunk szarkofágja előtt hajthatunk fejet.

A Városháza épülete mellett, a levegőben egyensúlyoz Mujkó szobra, Kocsis Balázs alkotása. A Mátyás király udvari bolondját ábrázoló szobor elhelyezése több szempontból is különleges. Egyrészt, mert a magasban, egy rúdon egyensúlyoz, másrészt, mert folyamatosan rajta tartja a szemét a város polgármesterén, és felemelt ujjával figyelmezteti a helyes döntésekre, hiszen éppen az ablakával szemben helyezték el.

Ohmann Béla alkotása Székesfehérvár legismertebb jelképe, de kevesen ismerik feliratainak jelentőségét. Az oroszlánok alatt az évszámok fontos dátumokat jelölnek: 1001 - István király koronázása, 1688 - a város török alóli felszabadulása, 1938 - Szent István halálának 900. évfordulója. A körbefutó latin felirat jelentése: Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.

A Városháza csodálatos barokk épületének emeletén őrzik a Szent Korona, az Országalma és a koronázási kard hiteles másolatát. A korona alapját finom ezüst adja, a bevonathoz színaranyat használtak. A másfél kilogramm súlyú alkotáson 19 zománckép, nyolc ablakos zománckép látható. Összességében 80 almandin, 4 zafír, 410 gyöngy, 6 ametiszt és 1 türkizkő díszíti.

A kőlemezekkel burkolt talapzaton elhelyezett lovasszobor az első világháborúban elesett fehérvári huszároknak állít örök emléket. A bravúrosan elhelyezett alkotás Pátzay Pál műve. A szobor a 10-es huszárok tisztikarának megrendelésére készült, egy kardot tartó mezítelen lovast ábrázol. 1939-ben avatták fel, amellyel megemlékeztek a Limanowai ütközetre, az I. világháború egyik legvéresebb csatájára.

A székesegyház a város legmagasabb pontjára épült, IV. Béla építtette még ifjabb király korában, őt magát itt koronázták. Az altemplomában féltve őrzött királyi koporsók alsó lapjain III. Béla királyunk és felesége, Antochiai Anna testlenyomatát fedezhetjük fel. A török hódoltság idején a székesegyház elődje, a Szent Péter plébániatemplom Szulejmán szultán dzsámija volt.

Fehérvár legrégebbi középkori műemléke. Az egyhajós gótikus kápolna a bejárat feletti rózsaablakkal egyedülállóan épen maradt az évszázadok során. Oltárképe Szent Annát ábrázolja. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül egy Hentel nevű, gazdag székesfehérvári polgár építtette. A török hódoltság idején muzulmán imaházként szolgált.

A híres Órajáték alatti múzeumban több száz óraszerkezet állít emléket a múló időnek. A boltíves helyiségekben különböző korokból származó fali-, asztali-, zseb- és karórák sokasága, sőt egy 17. századi toronyóra szerkezet is látható. A gyűjteményben a polgári családok órái, nagypolgári otthonokban használt különleges kandalló órák, valamint a parasztpolgárok órái is helyet kaptak.

A galéria cégére figyelemre méltó: a harsonát fújó alak kezével a Pelikán Terem feliratra mutat. Időszaki, ingyenes kiállításokat rendeznek itt, főleg kortárs alkotók munkáiból. A kiállításnak helyet adó épület udvari részén a 19. század elején színházterem volt. A Vörösmarty Színház előtti időkben a helyi színi élet központja volt.

Erdey Dezső szobrászművész alkotása ez a kő alapon álló csipkézett kovácsoltvas alkotás. Egy régi itatókút helyére állították fel. Talapzata a várfal köveiből épült. Franz Anton Maulbertsch a kút mellett található szemináriumi (volt karmelita) templom freskóit festette, és ennek emlékére állították a kutat. Eredetileg vörösréz fedő és felhúzócsiga is volt rajta.

Egyemeletes, copf stílusú épület, névadója a ház egykori tulajdonosa Budenz József, a finnugor összehasonlító nyelvészet megalapítója. Benne Ybl Ervin művészettörténész műgyűjteménye rejlik csodálatos bútorokkal, porcelánokkal, kisplasztikákkal és festményekkel. Egy különleges óra az idő múlása mellett az élet múlását is szemlélteti.

A Szent István Király Múzeum képzőművészeti gyűjteménye a régi megyeháza épületében az ország legjelentősebb kortárs kollekciói közé tartozik. Az épületet különböző korokban nyitott ablakain az építészeti korszakok változását is megfigyelhetjük. Állandó kiállítása kronologikus sorrendben mutatja be a II. világháború utáni időszak legfontosabb alkotóit, képzőművészeti jelenségeit.

Néhány évtizede még a város „élő legendája” volt Kati néni, aki mit sem sejtett abból, hogy egyszer szobrot állítanak neki, s ezzel örökre bevési magát a város kulturális és közösségi életébe. Olyannyira kitüntetett szerepet kapott, hogy alakját egy városi babona is övezi: aki megsimogatja az orrát, szerencsével jár.

Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet gyűjtőmunkájának eredményeként különleges babaszobákban fedezhetjük fel különböző korok és stílusok enteriőrjeit. A szemfüles látogató megtalálhatja azt az apró, párizsi órát, amely még működik, vagy azokat a csákókat, amelyekben bonbonokat vittek haza a szülők a gyerekeknek.

A kis Esterházy palota különleges freskószobájának gazdag látványelemei még a plafonon is visszaköszönnek. A benne rejlő gyűjteményt Deák Dénes műgyűjtő ajándékozta a városnak. A Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos alkotásaival induló kiállításban helyet kapott a modern magyar festészet is.

A képtár őrzi Aba-Novák Vilmos Magyar-Francia történelmi kapcsolatok című pannóját, amely az 1937-es párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. Amikor Pablo Picasso Párizsban meglátta, elhangzott híres mondata: „Ki ez a barbár zseni?” Az eredetileg Horthy Miklós Kultúrháznak készült épület terveit a hatalmas méretű falképhez igazították.

A Bartók Béla tér épületeinek ódon falai híres magyar tudósok és művészek emlékét őrzik. A volt Ciszterci Rendház, a Ciszterci Gimnázium és a Fejér Megyei Könyvtár épülete veszik körül. A tér 2020-as felújítása után színpad, 400 fős nézőtér, igazi közösségi tér kapott helyet a parkban, ahová gyakran beszélnek meg találkozót a fehérváriak.

A belváros „patinás patikája” – ma már múzeum. Ha belépünk, megtudhatjuk, hol volt eredetileg a jezsuiták csodás, gazdag faragású patikabútorzata, miért lejt a padló a helyiségben, s hogy a két aranyfüstös istenszobrocska a patikában valóban segít-e a gyógyulásban és a fájdalomcsillapításban...

Az egyemeletes, klasszicista stílusú épület háromszögű oromzatán fekete sast ábrázoló dombormű utal a nevére. Vendégfogadóként, illetve szállodaként a város társadalmi életének ismert színtere volt. Ami igazán fontossá teszi a város történelme szempontjából, az az, hogy kávézója a reformkori fiatalság gyülekező helye volt. 1848. március 16-án itt olvasták fel először a 12 pontot és a Nemzeti Dalt.

A téren állt egykor a székesfehérvári vár Budai kapuja. A címeres nemzeti lobogón a Szent Koronát tartó angyalok, az oltáron Magyarországot mintázó faragott homlokkép látható. A kőtömbből kifaragott Szent Korona alatt II. Mátyás koronázási kardjának hű másolata kapott helyet, a talapzatot a 64 történelmi vármegye címerpajzsa díszíti.

Grosz Bernátra és családjára emlékeztetnek a kövek a földön. A Fekete Sas Szálló, s benne a város első mozijának tulajdonosa, tekintélyes üzletember és városi képviselő családja a második világháború idején került lehetetlen helyzetbe vallási hovatartozása miatt.

A lakótelepek tövében egy apró utcácska őrzi a korábban iparosok, kézművesek lakta városrész, a Rácváros 17-18. század hangulatát. Egy, a panelek építésekor szerveződött kezdeményezésnek köszönhető, hogy megmaradt a mára skanzenné vált utca, amely a betelepült szerbek (rácok) életét mutatja be.