1929-ben Bory Jenő a Püspök-kút szobraiért, a püspökök megalkotásáért Ipolyi Arnold díjat kapott. A Püspök-kút tervezése, a rajta elhelyezendő püspökök szobra a korabeli sajtóban viták sorát váltották ki.

Bory 1930. február 12-én az egyik helyi lapban a kétkedő hozzászólóknak megválaszolta, hogy melyik püspök miért kapott helyet az alkotáson: Asztrik a római katolikus anyaszentegyházat, a királyság támaszát, Gellért a vértanú anyaszentegyházat, Mór az oktató anyaszentegyházat, Adalbert pedig a térítő anyaszentegyházat jelképezi. A kutat 1928. június 19-én állították fel, de ekkor még vita folyt arról, hogy a tetején látható vitéz milyen irányba nézzen. A kút avatására nem terveztek külön ünnepséget, de június 23-án este a 3. számú honvédgyalogezred zenekara térzenét adott a téren, majd pontban kilenc órakor megszólaltak a Székesegyház harangjai, kigyúltak a kút fényei, és csörgedezve megindult a víz (egy villanymotor hajtotta).

A Püspök-kút 1928-as felállítását követően nem sokáig, mindössze 9 évig állt eredeti helyén. 1937-ben lebontották, mivel eredetileg helyére szánták Sidló Ferenc Szent István szobrát. A Püspök-kút elhelyezésre került a vasútállomás előtti térre, és a háború után eltávolították róla a püspökök szobrait. Szerencsére a múzeumban megőrizték az alkotásokat. 1972. júliusában került a kút a jelenlegi helyére.